Visszatért a pszichoedukációs tábor!

Néhány év kihagyás után visszatért a Pszichoedukációs tábor november 11-12 között, ezúttal a Balatonalmádiban található Ciszterci Rekreációs Központban. A hétvégi programokon összesen 33 Amigo és 4 pszichológus vett részt, akik a beszélgetéseket és a játékos feladatokat koordinálták. A résztvevők olyan érdekes témákban mélyülhettek el, mint a motiváció, a reziliencia, a határtartás vagy az önismeret fontossága a segítő szakmákban és a magánéletben.

Már augusztusban elkezdtük a tábor megszervezését Bulla Zsófival, a Gyerekek Boldogságáért Felelős Amigóval. Egyik első feladatunk az ideális helyszín megtalálása volt. Rövid keresgélés után a Balatonalmádiban nemrég átadott Ciszterci Rekreációs Központra esett a választásunk, akikkel fel is vettük a kapcsolatot még a nyár végén. Miután meglett a megfelelő helyszín jöhettek a programok. A pszichoedukációs blokkok megtervezését és levezénylését Illy Eszter, Sefcsik Réka, Fejes-Tóth Helga és Kóber Gergő pszichológusok vállalták, akik sokaknak ismerősek lehetnek a korábbi pszichoedukációs táborokból vagy az Amigók soraiból.

A programok november 11-én, szombaton reggel 10 órától kezdődtek, addigra nagyjából minden résztvevő megérkezett és el is tudta foglalni a szobáját.

A pszichoedukációs foglalkozások egy nagy közös beszélgetős körrel indultak, amin mind a 33 Amigo részt vett, és mindenki elmondhatta, hogy érzi magát, mit vár a tábortól, illetve milyen színű a hangulata. Ezt néhány ráhangolódós, könnyed, de mégis elgondolkodtató önismereti játék követte, majd pedig két csoportba osztották a résztvevő Amigokat, hogy kisebb, bensőségesebb körben folytatódjon a program, ezzel is segítve a témákban való elmélyülést. A kaméleonok csoportját Illy Eszter és Fejes-Tóth Helga vezette, míg a teknősbékák Sefcsik Rékával és Kóber Gergővel folytatták az önmagunk és egymás megismerését segítő játékos feladatokat. Ilyen volt például az asszociációs játék, amely során random tárgyak segítségével beszéltük át, hogy ki mit ad az Amigos közösségéhez, és mit kap a többiektől, a programoktól, a bevetésektől. Ezen kívül voltak még páros feladatok is, ahol megoszthattuk egymással a bevetés-élményeinket, illetve beszélgettünk arról is, hogy kit mi motivál, miért lett Amigo és miért szeret az lenni.

Ezután közösen zártuk a nap formális programjait, majd a vacsorát követően előkerült a Körvonal, a Cica, pizza… és még sok más érdekes társasjáték, amelyek biztosították a jó hangulatot hajnalig.

Az első nap ráhangolódós programjai segítettek mindenkinek kizökkenni kicsit a hétköznapok körforgásából. Másfél napra mindenki el tudta felejteni a közeledő vizsgaidőszakkal, a beadandókkal és a szakdolgozat írással járó stresszt, hiszen ezek a játékos programok és a minket körülvevő Amigók emlékeztettek minket arra, hogy milyen szerencsések is vagyunk. Az Instagram csapatot idézve:

“…jó volt együtt lenni. Meghallgatni és támogatni egymást, visszatekinteni, fejlődni és új emlékeket gyűjteni. Elmesélni egy kedves kórházi bevetés emléket, visszagondolni arra, hogy a felvételi óta merre haladtunk, és hol vagyunk most. Vagy csak megosztani azt, hogy egy pár kacat között talált zöld gyertya miként jelképez minket a szervezeten belül, miért lenne kevesebb a csapat nélkülünk és velünk miért színesebb.

Mind-mind különbözöek vagyunk vagy néha nagyon is hasonlóak, de együtt bújunk meg a zöld pulcsi alatt.

Mert egy Amigo a közösségért, társaiért és végső, de nem utolsó soron pedig önmagáért is felelős.”

A tábort követően nagyon sok Amigótól kaptunk hasznos visszajelzést a szervezést, a programokat és a szállást illetően, amiket át is beszéltünk és felírtunk magunknak, hogy legközelebb ezeket az ötleteket is be tudjuk építeni a szervezésbe, hiszen minden Amigónak számít a véleménye!